Séta a Budai Várban

Letölthető és nyomtatható változat.

A nemzeti Hauszmann programról

Munkatársaimmal együtt az volt a törekvésünk, hogy e büszke vár, melynek fekvése is páratlan, a magyar szent koronához méltó alakban egyszersmind hirdetője legyen a magyar kultúrának és művészetnek.

Hauszmann Alajos

A Budai Vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a nemzet szimbolikus helyszíne, identitásunk alapköve, amelyért közös felelősséggel tartozunk. A Vár több mint 750 éves történetében egymást váltották az építés és a rombolás, az alkotás és a pusztítás időszakai. Szerencsések vagyunk, hogy mi az építők és az alkotók generációjához tartozhatunk.

A Nemzeti Hauszmann Program (https://nemzetihauszmannprogram.hu/) a felelős cselekvés programja, amely új korszakot nyit a városrész újjászületésében. A 2019−2021-es időszak fejlesztési terveit egységbe foglaló program során elvégezzük a közterületek, a parkok, a várkertek rendbetételét, befejezzük a Főőrség és a Lovarda épületét.

Az építkezésekkel párhuzamosan zajlik a lerombolt épületek újratervezése, valamint a Budavári Palota teljes felmérése annak érdekében, hogy az épület lehetséges rekonstrukciójáról és hasznosításáról kellően megalapozott javaslat születhessen.

A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Várat visszaadjuk a magyaroknak, egy olyan helyet varázsoljunk a főváros közepén, amelynek „hívása” van, ahol mindenki újra otthon érezheti magát.

Hauszmann Alajos

(1847. június 9.- 1926. július 31.)

Hauszmann Alajos 1847. június 9-én született Budán. Tanulmányait a Műegyetemen és a berlini Bauakademie-n végezte, majd friss építészként bejárta Németországot, Franciaországot, valamint Itáliát. Tapasztalatai hozzásegítették ahhoz, hogy a hazai építészetben a festő- és szobrászművészeti alkotásokkal történő összehangolás magasiskoláját teremtse meg.

Stílusát a reneszánsz és barokk elemektől ihletett historizmus jellemezi. Legismertebb alkotásai közül kiemelkedik a New York-palota és a Királyi Kúria (volt Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri palotája). Tervezői tevékenysége mellett több mint négy évtizeden át tanított a budai egyetemen, így gyakorolva jelentős hatást a hazai építészek elkövetkező nemzedékeire.

Utolsó jelentős munkája a Műegyetem főépülete volt, ám igazán a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása alatt teljesedett ki, mellyel Ybl Miklós halálát követően, 1891-ben – az elhunyt mester akarata szerint bízták meg. A krisztinavárosi szárnyat Ybl szelleméhez hűen alkotta, létrehozva Európa egyik legelőkelőbb palotanegyedét. A dunai oldal bővítését ezt követően kezdték meg. Az épület Szent György térig történő meghosszabbításával kialakult annak jelenlegi formája, kupolával ékített szimmetrikus tömbje koronaként áll a Várhegy déli végében.

1. Szentháromság tér

Története

A Mátyás-templom, avagy Nagyboldogasszony-templom körüli Szentháromság tér a várnegyed központját alkotja. A mai tágas tér helyén a középkorban még házcsoport állt, utcákkal és sikátorokkal átszőve. Az 1686. évi ostromban a téren lévő épületek nagy részét lerombolták és a romos házakat már nem építették újra. Így alakult ki a mai tér. A tér közepére a városi tanács egy Szentháromság-oszlopot állíttatott fel, hogy emlékeztesse és megvédje a lakosságot a pestisjárványtól. Később ennek helyére került a Szentháromság-szobor, Ungleich Fülöp és Hörger Antal alkotása, ami 15 méter magas építmény, hatszögletű obeliszk mészkőből készült, valamint szobrokkal gazdagon díszített, melyek 1,8–2,8 méter magasságúak. A domborműveken három jelenet látható: Dávid király könyörgése a pestis megszüntetéséért, a pestisjárvány háttérben a Budai Várral és a Szentháromság-emlék építése. Végül néhány átmeneti elnevezés után a tér neve is Szentháromság tér lett.

Napjainkban

A tér a mai napig a Várnegyed szíve és központja. Itt található a régi budai városháza, az épület pincéjében a Magyar Borok Háza, valamint a Burg Hotel mellett a híres Alabárdos étterem, továbbá a már említett Mátyás-templom és a Halászbástya, melynek célja a Várnegyed lezárása és a Pestről látható panoráma díszítése.

2. A Nagyboldogasszony-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom ismertebb neve Mátyás-templom, ritkábban a budavári koronázótemplom. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. Mátyás király uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.

Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma.

Helyszíne volt az úgynevezett Mária-csodának. 1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.

Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás, de18741896 között, Schulek Frigyes tervei szerint a 13. századi gótikus állapotára állították vissza. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.

3. A volt Pénzügyminisztérium épülete

A Szentháromság téren 1904-ben épült Fellner Sándor tervei alapján, neogótikus stílusban. Az épület helyén a régi Pénzügyminisztériumnak nevezett épület állt. Az új épület tervezésével 1899-ben bízták meg Fellner Sándort, aki monumentális neogótikus palotát tervezett. Az alapkőletétel 1902. április 15-én történt és 1904-ig tartott. Az épület főhomlokzata a második világháborúban súlyosan megsérült. A helyreállítási munkálatokat Kotsis Iván és Rados Jenő tervei alapján 1948-1962 között végezték. 1954-1981 között az épületben volt a műegyetem egyik kollégiuma.

A kép 1902-ben készült, az előtérben a Szentháromság-szobor látható.

4. A Halászbástya

A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.

A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 194748-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.

A Szent István szobor és a déli bástyaudvar

A műemlékegyüttes harmadik nagy egységét a déli bástyaudvar és a hozzátartozó országalapító, Szent István lovasszobra alkotja. A Szent István szobor köré, Schulek eredeti elképzelése szerint fedett kupolacsarnok tartozott volna, ám költségvetési okok miatt egy szabadon álló szobor került elhelyezésre, a három oldalról folyosókkal zárt déli udvarrész közepén. A szobor elkészítésére Strobl Alajos szobrászművészt kérte fel, aki 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A szobor öntését és elhelyezését követően, annak ünnepélyes leleplezése 1906. május 21-én történt.

Strobl szobrához Schulek tervezte a neoromán stílusú alapzatot, aköré pedig az ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot, amit a déli bástyaudvar mértani középpontjában helyeztetett el.

Hunyadi János szobra és a Szent György-szobor

A Halászbástya szerves részét képezi a Hunyadi János út nagy fordulójánál felállított Hunyadi János szobor is. Tóth István szobrászművészt 1899-ben bízták meg a szobor elkészítésével, amelynek ünnepélyes felavatása 1903-ban történt meg. A neogótikus stílusú mészkőalapzat szintén Schulek tervei alapján épült meg, a Halászbástya egyéb épületrészével harmonizáló egységet alkotva.

Hunyadi János szobra közelében helyezték el a Kolozsvári testvérek által 1373-ban készített Sárkányölő Szent György-szobor bronz másolatát. Az eredeti szobor a prágai Várban található.

5. A Vöröskereszt székház

A Dísz tér délkeleti sarkán álló Vöröskereszt székház egészen a II. világháború végéig szerves része volt a budai Várnegyed látképének. Újjáépítését már elkezdték, ezzel egy több évtizedes városképi seb begyógyítása válik lehetővé.

Az új épület külső jegyeiben korhűen követi majd az eredetit. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült épület eredetileg a Vöröskereszt Egylet székháza volt, 1906-tól a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, majd 1920-tól a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak adott otthont.

6. A honvéd főparancsnokság

A Kallina Mór tervei alapján 1897-re elkészült épület a Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokságnak adott otthont. A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen elhelyezkedő neoreneszánsz stílusú, patinás épület tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült. Jóllehet a sérülések korántsem voltak végzetesek, 1949-ben mégis rommá nyilvánították, és 1962-re fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig. 2012-2014 között az épület részleges felújításon esett át: külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését is sikerült rekonstruálni.

A jelenlegi tervek szerint az épület eredeti magasságában a Vár látogatóközpontjaként születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig egy modern kiegészítést kap, ami harmonizálni fog a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével.

7. A Fehérvári rondella és a nyugati kertek

(Még nem látható, építési terület.) A Nemzeti Hauszmann Program kiemelt céljai közé tartozik a Budai Vár falainak rekonstrukciója, a történelmi kertek és parkok rendbetétele, valamint a terület autóforgalmának csökkentése. Megkezdődik a Fehérvári rondella rekonstrukciója, mely egyrészt biztonságossá teszi a mára szerkezetileg meglazult, rossz állapotban lévő építményt, másrészt a megújult falszakasz esztétikailag is illeszkedik majd a körülötte lévő várfalakhoz. A felújítás hozzájárul ahhoz, hogy a Budavári Palotanegyed a várfalak mentén is körbejárható legyen.

Elindul a terület kertépítészeti fejlesztése is, a jelenleg elhanyagolt nyugati kertek helyén a budai borvidék egykor méltán híres szőlőtermelését bemutató szőlőskertet, és a budavári gyümölcsöskerteket megidéző helyszín jön létre.

Létrejön a Palota útról megközelíthető új mélygarázs. A Szent György tér és a Színház utca autómentesítése, illetve a már korábban átadott két mélygarázs eddig is segített abban, hogy a Vár ismét a gyalogosoké lehessen. Az új mélygarázs is ezt a célt szolgálja. A Várgarázs III. hozzávetőlegesen 300 autó számára biztosít majd helyet a felszín alatt. A garázsban a Várban élők és az itt dolgozók is tudnak majd parkolni.

8. A József főhercegi palota

(A palotát az eredeti tervekhez hűen építik újjá, még csak a helye látható.) Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakíttatta át. Az épület a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán állt, szemközt a Sándor-palotával. Budapest 1944-es ostroma idején a nyugati homlokzatot több belövés is érte, de az újjáépítés ideológiai okokból elmaradt. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. A 2000-es évek fordulóján kiterjedt kutatások folytak a területén, amelyek befejeztével középkori rommezőt hoztak létre és látogathatóvá tették a középkori pincerendszert is.

Az ingatlan fejlesztése Korb Flóris és Giergl Kálmán terveihez hűen történik. Az épület az egykori saroktornyokat, valamint az egyedi keleties jegyekkel bíró homlokzatot megtartva születik újjá. Az ötszintes ingatlan elsősorban irodai célokat szolgál majd. A nagyközönség számára is nyitott, történelmi tereiben rendezvények kapnak majd helyet.

A tervek szerint ujjáépül, és ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó kert, és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is. Az épületegyüttes izgalmas eleme lesz a budai Várnegyed kulturális és turisztikai attrakciókínálatának.

9. A Karmelita

A Karmelita épületegyüttes felújítása 2014-ben, az Ellyps terasz és a Püspökkert régészeti feltárásával indult el. A kivitelezés 2016 márciusában kezdődött meg, és 2018 végére az épület régi fényében született újjá.

Az egykori ferences templom a török hódoltság alatti átalakítás után dzsámiként működött. Miután Budát visszafoglalták, a romokon a karmeliták építettek új barokk templomot és rendházat. A rend feloszlatása után a templomból Kempelen Farkas tervei szerint színházat építettek. A Várszínház 1787 és 1924 között működött. A templomhoz, illetve a színházhoz épített belső udvar körüli kétemeletes épület egykor a karmeliták kolostora volt. A repkénnyel befutott házfalak között elterülő csendes, macskaköves udvar hangulatos, nyugalmas hely. A megújult Karmelita 2019 óta a magyar kormányfő és legközelebbi hivatali szervezete munkahelyeként szolgál. A Püspökkertben épült új irodaépület az egykori Tábori Püspökség épületének emlékét idézi. Míg a főépületben a kolostorhoz méltó puritán belső jellemző, a mellette álló irodaépület 21. századi látványt nyújt. Mindkét épület a legmodernebb építészeti megoldások alkalmazásával készült el.

10. A Sándor-palota

A Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút. 18031806 között épült klasszicista stílusban.

Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 18671945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989/1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 20002002 között végezték el. A belső terek az eredeti,1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.

 

11. A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség

A Budavári Palotanegyed két ikonikus épülete, a Főőrség és a Lovarda is újjáépült. Utóbbi a környezet rendezése, a Palota útról induló második lift beépítése, a Hauszmann-rámpa befejezése és a terület akadálymentesítése után, 2021 második felétől látogatható.

Az 1896-ban elkészült Stöckl-lépcső és az 1899 és 1902 között épült egykori Királyi Lovarda a Királyi Palota századfordulós bővítésének tervezését-irányítását Ybl Miklós 1891-es halála után átvevő Hauszmann Alajos tervei alapján készült. A Lovarda a II. világháború során megsérült, majd az 1950-es évek elején ideológiai okokból lebontották. Az újjászületett épületben közel 1500 m2 alapterületű multifunkcionális rendezvénytér és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló egységek várják a látogatókat. A Stöckl lépcsőt, az ország legkülönlegesebb és legnagyobb múltra visszatekintő történelmi lépcsőjét, a hetvenes években elbontották. Az újjáépült lépcső a Csikós udvart köti össze a Hunyadi udvarral, a Budavári Palota szintjével.

A testőrség egykori szálláshelyéül szolgáló Főőrség rekonstruált épületében kávéház és kulturális rendezvénytér kapott helyet. Az épület Csikós udvar felőli részén egy önálló műalkotásként is funkcionáló, a budai Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu található.

A Csikós udvari épületek visszaépítésének, illetve a palotakertek megújításának fő szempontja az ide látogató hazai és külföldi vendégek igényeinek teljes körű kiszolgálása. A korabeli fotók és tervek alapján újjáépülő Hauszmann-féle rámpa, valamit a Budavári Palota szintjére érkező új liftek a Budai Vár akadálymentes megközelítését szolgálják. A turisztikai funkciókat figyelembe véve újul meg a Karakas pasa tornya, amely a terület Lovarda út felőli kapuja. A Csikós udvar képét a 2021-ben elkészülő Ybl-támfal teszi teljessé.

12. A Vár díszkútjai és a Habsburg kapu

A budai Várnegyed legismertebb és a legnépszerűbb szökőkútjai a Mátyás kútja és a Halászó gyerekek kútja.

A Strobl Alajos tervezte Mátyás-kutat 1904-ben állították fel a Budai Vár déli részén, a Hunyadi udvarban. A szökőkút egy sziklatömböt ábrázol, melyből forrás tör elő. A forrás felett Mátyás király áll vadászöltözetben, lábainál elejtett szarvas, körülötte kíséretének tagjai vadászkutyáikkal. A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a szökőkút 2020-ban teljes körű felújításon esett át, amire nem volt példa az utóbbi közel 120 évben. Megszűntek a vízelvezetési gondok, megújultak a szoborcsoport bronzszobrai és a kút teljesen új díszkivilágítást is kapott.

A Budavári Palotanegyed másik látványossága a Halászó gyerekek kútja. Az alkotást eredetileg a Budavári Palota északi szárnya előtt állították fel 1900-ban. A kerek vízmedencében, egy szikla tetején két fiúgyermek áll, akik egy hatalmas harcsával viaskodnak. Mellettük egy copfos kislány figyeli a küzdelmet. A háromalakos bronz szoborkompozíciót Senyei Károly szobrászművész készítette. A gépészeti és esztétikai felújítást követően a szökőkút ismét kedvelt helyszíne lehet a Budavári Palotanegyednek.

A Habsburg-kapu Hauszmann Alajos tervei alapján 1903 és 1905 között épült. A Turul szobor Donáth Gyula alkotása. Géza fejedelemig a turul a magyarság hadi jelvénye volt.

13. Savoyai Jenő szobra

A szobor a Budavári Palota Pest felé néző hosszanti oldalán, a Savoyai teraszon, a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt áll. A lovas szobrot 1900-ban állították fel mai helyére.

A Budát a török uralom alól felszabadító sereg egyik parancsnoka, Savoyai Jenő szobrát – Nay Rezső építész közreműködésével – Róna József készítette. A szobrot eredetileg Zenta városa rendelte, de a meghirdetett sorsjátékon nem vettek elegen részt, így nem gyűlt össze a szükséges pénz. A város nem vette át a kész szobrot, és a művész csődközelbe került. Az alkotást végül Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára megvásárolta a magyar állam.

Az alkotást először 1899-ben a tavaszi tárlat idején a Műcsarnok előtt állították ki talpazat nélkül, majd egy év múlva került mai helyére. A második világháborúban megrongálódott. 1968 lebontották, restaurálták, majd 1971-ben ismét felállították. A mészkő talapzat 560 centiméter, a bronz lovas szobor 470 centiméter magas. A domborműveken a zentai csata jelenetei – a sáncok bevétele és a lovasroham – láthatóak. Felettük két török fogoly, amelyek Ivan Meštrović munkái.

A szobor kis méretű változata a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van, valószínűleg a terv részeként mutatta be Róna József a megrendelőnek. A ló modellje Andrássy Tivadar gróf egyik lipicai ménje, a hercegé pedig a bécsi Spanyol Lovasiskola egyik növendéke volt.

14. A Budavári Palota déli összekötő szárnya és a Szent István-terem

A Szent István-terem, a palota első újraépített enteriőrje, a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye. A Hauszmann Alajos tervezte reprezentatív tér kialakítása mind anyaghasználatában, mind stílusában különleges értéket képviselt. A terem enteriőrjét az 1900-as párizsi világkiállításon is díjazták. A II. világháborúban a helyiség teljesen megsemmisült.

A Nemzeti Hauszmann Program részeként megtörténik a déli összekötő szárny Hauszmann-féle díszes neobarokk architektúrájának rekonstrukciója.

A déli várfal koronáján a gyalogos közlekedésre jelenleg nincs lehetőség, ami jelentős akadálya a Budai Vár körbejárhatóságának. A gyilokjárónak hívott középkori eredetű várfal egy szakasza mára ismét bejárható, a cél az, hogy a Palota teljesen körbejárható legyen a déli falkorona mentén. Az átépítés előnye, hogy átjárható kapcsolatot teremt a középkori térszint és az újkori palota földszintje között.

Az István-torony 14. századi alapfalai most egy funkció nélküli, zárványként létező teraszon helyezkednek el. A fejlesztés eredményeként innen egy újabb, lenyűgöző látványt biztosító kilátópont nyílik meg a város felé. A Budavári Palota udvarai, teraszai és kertjei közötti átjárhatóság megteremtése mellett a fejlesztések révén az új közösségi terek a Palota belső épületrészeivel is szerves összeköttetésben lesznek.

15. Várkertek, zöldfelületek, közösségi terek

A rendezett, pihenésre, sétára alkalmas kertek mindig hozzátartoztak a Budai Vár látképéhez, és a magyar kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotásai voltak.

A Budai Várat körülölelő és a falakon belül elhelyezkedő zöldterületek az utóbbi évtizedekben inkább a gazdátlanság és az elhanyagoltság érzését keltették. A Nemzeti Hauszmann Program lehetőséget ad arra, hogy a várlejtőkön és a Budai Vár területén belül elhelyezkedő zöldfelületek, várkertek, és az ezekhez kapcsolódó fogadóterek, udvarok, felvezető utak és panorámasétányok ismét visszakapják régi eleganciájukat. A fejlesztések célja a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzése mellett az, hogy az ide látogatók újra otthonosan érezhessék magukat a Várban.

A Szent György tér zöld- és romterületei. Hogy a Budavári Palotanegyed egyik leglátogatottabb helyszíne, az ország történelmi főtere szebb és otthonosabb legyen, felújítjuk a sétautakat, korszerű és kényelmes padokat helyezünk el, valamint újratervezzük és bővítjük a tér zöldfelületeit is.

A Várhegy délkeleti, déli és délnyugati lejtői. Az egykori palotakertek területe teljes egészében megújul. A több részből álló, de egymáshoz szorosan kapcsolódó kertrendszer lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk a magyar kertkultúra évszázados értékeit. A növényágyásokkal, lugasokkal, nagyobb kiterjedésű gyepfelületekkel, és gyümölcsösökkel tarkított, esztétikus megjelenésű kertek bejárása egyedi és vonzó programot kínálhat a látogatók számára. Elindul a középkor hadiépítészetét idéző Déli nagy rondella rekonstrukciója.

A Várhegy keleti lejtője. Újjászületett az egyedi panorámával rendelkező Ellyps sétány egy szakasza, és megkezdődött a környezetében lévő zöld területek rehabilitációja is.