Matematikatanári szak
Tájékoztató
2013.
Tájékoztató
2013.
Tájékoztató a Matematikatanári szak hallgatóinak
Ebben a tájékoztatóban információt és tanácsot
szeretnénk adni azoknak, akik egyetemünkön, az
osztatlan Matematikatanári Szakon kívánják
folytatni tanulmányaikat. E szak célja olyan
matematikatanárok képzése, akik biztos és magas
szintű szakmai és didaktikai tudással
rendelkeznek. A szakmai anyagrészek
súlyozásában, szemléletében kezdettől fogva
komoly hangsúlyt kap az iskolai tanítással való
kapcsolat, hogy a végzett tanárok megfelelő
elméleti és gyakorlati jártasságot szerezzenek a
különböző iskolatípusokban és korosztályoknak
történő oktatáshoz. Emellett áttekintést kapnak
a matematika tudományáról (akár a legújabb
eredményekről is, ahol az előismeretek ezt
lehetővé teszik), megismerik annak a tananyagnak
a mély elméleti hátterét, amit oktatni
fognak. Ezzel képessé válnak az egész életen át
tartó tanulásra, a tudományos
ismeretterjesztésre, diákjaik érdeklődésének
felkeltésére és a tehetséggondozásra. Különösen
fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink
elsajátítsák, és tovább is tudják adni a
matematika speciális, szisztematikus, az élet
egyéb területein is használható
gondolkodásmódját: a logikus, tiszta érvelés,
precíz bizonyítás képességét, az absztrakciós
készséget, a fogalomalkotás technikáit.
A tantervi háló
A tanárszakos
tantervi hálóban szerepel minden tantárgy
óraszáma, kreditszáma, ajánlott féléve, státusza
(kötelező, kötelezően választható, ajánlott),
továbbá minden tantárgyra kattintva elolvasható
annak
tematikája, Neptun-kódja,
előfeltételei, speciális számonkérési
követelményei, valamint további információk. Az
ajánlott félévektől az egymásra
épülési, előfeltételi
szabályok betartásával el lehet térni.
Középiskolai és általános iskolai tanárképzés
Az első három évben hallgatóink egységes
képzésben részesülnek. A harmadik év végén a
hallgatónak döntést kell hoznia arról, hogy
általános iskolai vagy
középiskolai matematikatanár végzettséget
kíván-e szerezni. Ez alapján a hallgatónak vagy
egy két féléves vagy pedig egy négy féléves
képzési programot kell még elvégeznie
matematikából, és ennek során kell teljesítenie
a Szaktárgyi tanítási
gyakorlatot is. A szakterületi képzés a
Szakterületi záróvizsgával
fejeződik be. A képzés keretében a hallgatónak a
matematikai (és módszertani) tárgyak mellett
teljesítenie kell még a másik szakjának
tantárgyait, továbbá az előírt
pedagógiai-pszichológiai
tárgyakat is. Ezen képzési programok elvégzése
után kerül sor az egyéves összefüggő egyéni
iskolai gyakorlatra egy köznevelési
intézményben. A képzés végét a záróvizsga
teljesítése jelenti. Az alábbiakban a
matematikai tárgyak oktatásával kapcsolatos
tudnivalókat foglaljuk össze.
Az egyetemi órák
A matematika egyetemi oktatása előadásokból,
gyakorlatokból, valamint számítógépes
gyakorlatokból áll. Az előadáson az elméleti
tananyagot ismertetjük. A kiscsoportos
(tipikusan 20 fős) gyakorlatok a képzésnek az
előadásokkal teljesen egyenrangú, integráns
részét alkotják. Céljuk annak előmozdítása, hogy
a hallgatók az elméleti anyagot feladatokon
keresztül feldolgozva és konkrét helyzetekben
alkalmazva azt jobban és mélyebben megértsék, és
eközben a feladatmegoldó és problémakezelő
készségüket is fejlesszék. A diákok a
feladatokon önállóan gondolkoznak, a
gyakorlatvezető általában körbejár, segít, majd
a megoldásokat közösen megbeszélik.
Konzultáció
Mindegyik előadó és gyakorlatvezető rendszeresen
tart konzultációt, ahol a tananyaggal
kapcsolatos kérdéseket lehet feltenni. Erre
szolgál az oktatók hivatalos fogadóórája, amit
rendszeresen, heti két órában
meghirdetnek. Konzultációs időpontot ezen kívül
is lehet kérni. A zárthelyik előtt általában
külön konzultációs időpontokat hirdetünk
meg. Oktatóink közül sokan emailben is
elérhetők, így például további konzultációs
időpontokat lehet velük egyeztetni.
Számonkérés
Az oktatással kapcsolatos általános szabályokat
a Hallgatói Követelményrendszer
(HKR) tartalmazza, amely
a Tanulmányi Osztály
honlapjáról letölthető. A TTK-ra vonatkozó külön szabályok a
dokumentum végén találhatók. Néhány fontosabb szabályt
kiemelünk.
Összevont számonkérésű tárgyak
Az osztatlan tanárképzésben azon matematika
szakos kötelező tárgyaknál, melyekhez előadás és
gyakorlat is tartozik, a számonkérés és az
értékelés a következő módon zajlik.
A gyakorlat
számonkérési
formája aláírás, a
teljesítésért nem jár kredit. A gyakorlati
foglalkozásokon való részvétel kötelező (HKR
63. § (2) bekezdés). Az aláírást az a hallgató
kapja meg, aki eleget tesz az alábbi két
feltételnek.
- A gyakorlati foglalkozásoknál a megengedett hiányzás mértékéről a HKR 66. § (1) bekezdés rendelkezik. Ennek megfelelően a tárgy gyakorlatvezetője az első gyakorlaton kihirdeti, hogy a félév során a gyakorlatoknak legfeljebb az egynegyedéről vagy az egyharmadáról való távolmaradás van-e megengedve. A hallgató nem hiányozhat többet ennél a gyakorlatvezető által előre meghatározott mértéknél. Ellenkező esetben az aláírás megtagadásra kerül.
- Teljesíti a gyakorlatvezető és az előadás előadója által megszabott szakmai követelményeket, melyeket már a tanítási időszak első hetében ki kell hirdetni (HKR 542. § (12) bekezdés). A félév során a gyakorlat anyagából két Zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. Ezen kívül a gyakorlatvezető feladhat beadandó házi feladatokat és írathat ún. röpdolgozatokat is, melyeken az előadáson elhangzottak megértésével kapcsolatos kérdések is szerepelhetnek. Ezen számonkérési módozatok során az aláírás megszerzéséhez a hallgatónak teljesítenie kell az első tanítási héten kihirdetett minimális szintet is. A minimális szint elérése céljából a vizsgaidőszak elején lehetőség van egy ún. Javító Zárthelyi dolgozat megírására is, melyről a gyakorlatvezető és az előadás oktatója adnak tájékoztatást.
Az előadás
számonkérési formája
kollokvium. A
hallgatói teljesítmény értékelése ötfokozatú
minősítéssel (más szóval érdemjeggyel)
történik. A kollokvium teljesítéséért jár a
tárgyhoz rendelt összes kredit. Mivel az
előadásnak a gyakorlat gyenge előfeltétele,
kollokviumot csak az a hallgató tehet, aki az
adott félévben a gyakorlati aláírást
megszerezte. Az aláírás mellett a gyakorlati
teljesítmény alapján a hallgató egy jegyet is
kap a gyakorlatvezetőtől, amely feles értékű
is lehet. Sikeres kollokvium esetén ez a jegy,
melynek értéke minimum 2 és maximum 5, bele
fog számítani a kollokvium minősítésébe.
A kollokvium alapjában véve szóbeli vizsga, de
a kollokviumnak lehet rövid írásbeli része is
a legalapvetőbb ismeretekre vonatkozóan. A
kollokviumon a vizsgáztató nemcsak a fogalmak,
tételek és bizonyítások ismeretét ellenőrzi,
hanem azt is, hogy a vizsgázó megfelelően
megértette-e ezeket a fogalmakat.
Amennyiben a vizsgázó hallgató a kollokviumon
nem éri el az elvárt minimális szintet, akkor
a kollokvium minősítése elégtelen, amely ez
esetben független a gyakorlaton nyújtott
teljesítményétől.
Ha a kollokvium sikeres, akkor a vizsgáztató a
hallgatónak a vizsgán nyújtott teljesítményét
egy jeggyel értékeli, amely feles értékű is
lehet. A kollokvium
minősítését a vizsgáztató a gyakorlati
teljesítményre kapott jegy és a vizsgán
nyújtott teljesítményért adott jegy alapján
határozza meg. A tárgy előadója legkésőbb a
tanítási időszak második hetében köteles
tájékoztatást adni arról, hogy a két jegyből a
kollokvium minősítésének meghatározása milyen
súlyozással történik.
Ha a vizsgaidőszak során a hallgató a
kollokviumot nem tudta teljesíteni, akkor az
újbóli tárgyfelvétel esetén az előadás mellé a
gyakorlatot is fel kell vennie és a
kollokviumra bocsátáshoz a gyakorlati aláírást
újból meg kell szereznie (HKR 542. § (12)
bekezdés).
A gyakorlat
Vannak tárgyak, amelyekhez csak gyakorlat
tartozik. Itt a követelmények hasonlóak, mint az
összevont tárgyak gyakorlati
részében. Az elégtelen gyakorlati jegy
kijavítása egy alkalommal kísérelhető
meg. Ez a gyakorlati jegy utóvizsga, amire
a vizsgaidőszak elején kerül sor. Ha valaki
a megengedettnél többször hiányzik, akkor gyakorlati
jegy utóvizsgára sem mehet.
Az előadás és a kollokvium
Ha egy előadáshoz nem tartozik gyakorlat, akkor
a kollokvium szóbeli és írásbeli egyaránt
lehet. Egy kurzusból egy vizsgaidőszakban csak
háromszor lehet vizsgázni, sőt a Hallgatói
Követelményrendszer a harmadik alkalmak számát
is korlátozza. A HKR korlátot szab arra is,
hogy az egyes tárgyakat hányszor lehet
felvenni. Az első három félévben el kell végezni
legalább 36 kreditnyi tárgyat.
A kritériumtárgy
A Matematika
kritériumtárgy a középiskolában szerzett
ismereteket ellenőrzi, és az esetleges hiányok
bepótlásában segít. Az első év végéig kötelező
elvégezni (az egyetemről való elbocsátás terhe
mellett). Kiváltható az első félév legelején
megírt dolgozattal. Ha a dolgozat nem sikerül,
akkor fel kell venni a tárgyat és be kell járni az
órákra. A félév folyamán még két alkalommal lehet
megkísérelni a dolgozat megírását. Ha egyik sem
felel meg, akkor a második félévi vizsgakurzus
további két alkalmat kínál a tárgy teljesítésére.
Előfeltételek
Egy kurzus csak az előfeltételek teljesítése
után vehető fel (az ajánlott tanterv szerint
haladóknál ez természetesen automatikusan
rendben van). Kétféle előfeltétel van:
- Az X tárgy erős előfeltétele az Y tárgynak, ha X-et (már korábban) el kell végezni ahhoz, hogy Y-ból meg lehessen kezdeni a tanulmányokat (azaz hogy Y-t fel lehessen venni a félév elején).
- Az X tárgy gyenge előfeltétele az Y tárgynak, ha X-ből (nem elégtelen) jegyet kell szerezni ahhoz, hogy Y-ból jegyet lehessen kapni (de az előfeltétel megszerzése történhet ugyanabban a félévben is, azaz X és Y végezhető párhuzamosan).
A Neptun
Tanulmányi Rendszer
A tantárgyakat a Neptun rendszerben kell
felvenni, ide kerülnek az osztályzatok
is. Ez számítógépes program web-es
felülettel, melyhez minden hallgató felvételkor
hozzáférést kap. Az egyes tantárgyakat 8-10
karakterből álló kód különbözteti meg, az alábbi
rendszer szerint. Az első három karakter a szak,
azaz mm5
(osztatlan Matematikatanári
Szak). A 4. karakter
t. Az
5. karakter a kurzus jellege:
előadás 1,
gyakorlat 2
(speciálelőadásnál 9). A
6. és 7. karakter a tárgy betűjele. A
következő egy vagy két karakter az ajánlott
tanterv szerinti félév. A 4+1-es képzésben a kód
végére
még a betű,
az 5+1-es
képzésben g betű
kerül.
Például mm5t1ge8g
a Projektív
geometria gyakorlat kódja az 5+1-es
képzés nyolcadik félévben.
A Szakterületi záróvizsga
A Szakterületi záróvizsga annak megállapítására
szolgál, hogy a vizsgázó biztos alapokkal és
megfelelő áttekintéssel rendelkezik-e a
legfontosabb témakörökben. A tematika bizonyos
kereteket jelöl ki, melyeken belül sokféleképpen
lehet jól számot adni a megszerzett tudásról,
bemutatni az egyetemen megérett matematikai
szemlélet- és gondolkodásmódot. Érdemes kitérni
a téma kapcsolatára más tantárgyakkal
is. Egy-egy állítás nem tudása nem jelent
elégtelen vagy rossz feleletet, de
alapvető fogalmak,
témák nem értése igen, erről a vizsgabizottság
sokszor konkrét, egyszerű kérdések feltevésével
próbál meggyőződni. A felelet értékelése sem
azon múlik, hogy hány állítást sorolt fel a
vizsgázó, sokkal inkább az számít, mennyire van
otthon a matematika épületében, és azon belül az
adott terület fogalmai, tételei, kapcsolatai,
alkalmazásai mennyire képeznek szerves egységet
a tudásában.
A vizsga a matematika szakterületi képzés teljes
tananyagát felöleli. A vizsgán az alábbi
témakörökhöz tartozó témák fognak szerepelni:
algebra, analízis, geometria,
matematika alapjai, számelmélet,
valószínűségszámítás, véges matematika.
A vizsgabizottság bizonyos témák esetében az
iskolai tanításra vonatkozó kérdéseket is
feltehet a hallgatónak a vizsga során. A
hallgató akkor vehet részt a Szakterületi
záróvizsgán, ha teljesítette az összes
matematika szakterületi tárgyat (általános
iskolai képzés esetében 89, középiskolai képzés
esetében 117 szakmai kreditet, ezek a tantervi
háló első öt oszlopában szereplő tárgyak).
Tájékoztató a szakterületi záróvizsgáról: pdf.
A szakterületi záróvizsga tételsora az általános iskolai szakirányon: pdf.