Alapszintű algebra kurzus elsőéves matematika BSc szakos hallgatóknak

Általános tudnivalók

Az előadás
A vizsga
Ajánlott irodalom
A gyakorlat

Az előadás

Az algebra kurzusok során először klasszikus, majd lineáris, végül absztrakt algebrát tanulunk. Az oktatás célja egyfajta gondolkodásmód és az algebrai módszerek bemutatása. Alapvetően fontos a feladatmegoldási készség fejlesztése, ezért mindenki foglalkozzon sokat a Középiskolai Matematikai Lapok feladataival és középiskolás versenyfeladatokkal is. Ehhez a gyakorlatok feladatsorain segítséget is adunk.

A modern matematikában a nehezebb problémák megoldásához sokszor egész elméleteket kell felépíteni. Eközben új fogalmak is bevezetésre kerülnek, amelyek egymásra épülnek. Ezért már egyetlen előadás elmulasztása is azt eredményezheti, hogy a következő héten egy hangot sem értünk. Az előadásokon igyekszünk azt is elmondani, hogy mit miért (és miért épp így) csinálunk, mi az egyes fogalmak, tételek háttere, emberi tartalma, hogyan lehet a gondolatokra rájönni. Ez a vizsgán nagyon hasznos lehet, ezért az előadások látogatását javasolom. Ha valaki az előadáson nem tud részt venni, a gyakorlatra akkor is meg kell érteni az elhangzott fogalmakat és tételeket.

A vizsga

A vizsga írásbeli lesz, célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó érti-e az anyagot (ilyesfajta kérdések szerepelhetnek: adjunk példát arra, amikor egy tétel alkalmazható, vagy egy definíció teljesül, szükséges-e egy állítás adott feltétele (ha nem, ellenpéldát kell adni), alkalmazható-e egy definíció egy adott szituációban, alkalmazzunk egy tanult módszert egy konkrét helyzetben). A gyakorlatok (és a konzultációk) segítenek a vizsgára való felkészülésben is. Hasznos lehet a korábbi évek vizsgakérdéseinek tanulmányozása is.

Összesen három vizsgaidőpont lesz. Aki elégtelent kap, csak a meghirdetett időpontok valamelyikén utóvizgázhat, ezért célszerű egy korai időpontra eljönni.

A vizsga két részből áll. Az első részben 15+15 egypontos kérdés szerepel (komplex számok és lineáris algebra + polinomok). A második részben egy bizonyítást kell reprodukálni egy előre megadott listából összesen 4 pontért. A pontozás a következő. Aki az első részből 7+7-pontot teljesít, annak megvan a kettese. Aki az első rész valamelyik feléből 6-nál kevesebb pontot szerez, annak vizsgája sajnos elégtelen. Aki a két határ közé esik, az akkor megy át a vizsgán, ha megvan a 6+6 pont, és az összpontszám a második rész pontszámával együtt eléri a 14-et. Ekkor az egyes osztályzatok ponthatárai:

14-17: 2
18-21: 3
22-25: 4
26-34: 5

Elsődlegesen ajánlott irodalom

A két fő tankönyv lineáris algebrából az [1], az anyag többi részéből a [3]. Ezek mindegyike feladatgyűjtemény is egyben. A [2] és [4] kiegészítő feladatgyűjtemények.
[1] Freud Róbert: Lineáris Algebra (ELTE kiadó).
[2] Fagyejev-Szominszkij: Felsőfokú algebrai feladatok (TypoTeX kiadó, 2000).
[3] Kiss Emil: Bevezetés az algebrába (TypoTeX kiadó, 2007)
[4] Szendrei-Czédli-Szendrei: Absztrakt algebrai feladatok (Polygon kiadó).

További ajánlott irodalom

Számelméleti ismeretekre állandóan szükség van, ezek a [6] könyvből tanulhatók meg. A logikai készségek gyakorlásához és tudatosításához a [8] könyv nyújt segítséget. A [9], [10] könyvek a matematikáról szólnak mindenkinek (még a laikus barátoknak is).
[5] Fried Ervin: Algebra I-II (Tankönyvkiadó).
[6] Freud Róbert, Gyarmati Edit: Számelmélet (Tankönyvkiadó).
[7] Fuchs László: Algebra (egyetemi jegyzet).
[8] Varga Tamás: Matematikai logika kezdőknek I-II (Tankönyvkiadó).
[9] Rényi Alfréd: Ars Mathematica (Magvető Könyvkiadó).
[10] Péter Rózsa: Játék a végtelennel (Tankönyvkiadó).

Hogyan oldjunk meg feladatokat? pdf

Logikai gyakorló feladatok: pdf

A gyakorlat

A gyakorlat kis csoportokban zajlik, az elméleti anyag megértésére szolgál önálló feladatmegoldás segítségével. A gyakorlatra kötelező járni, egy félévben legfeljebb három hiányzás megengedett. Ha háromnál több hiányzás van, az nem elégtelen gyakorlati jegyet jelent, hanem aláírásmegtagadást, ilyenkor tehát a gyakorlatot újra kell járni, és persze vizsgázni sem lehet. A gyakorlat előtt mindenki nézze át az előadás anyagát, és értse meg a fogalmakat és a tételeket.

Minden gyakorlaton lesz egy írásbeli házi feladat, amit a gyakorlatvezető döntésétől függően egy vagy két hét múlva kell beadni. Azt, hogy ennek beadása kötelező-e, a gyakorlatvezető dönti el, de mindenképpen kijavítja, és ebből tanulni lehet.

Két évfolyamzárthelyit írunk, amelyek hat-hat feladatot tartalmaznak, mindegyik hat pontot ér. A zárthelyin semmilyen segédeszköz (könyv, jegyzet, kalkulátor, mobiltelefon) nem használható. Zárthelyi közben nem lehet elhagyni a termet. A zárthelyi osztályzata durván annyi, ahány példa megvan (vagyis a pontszám hatodrésze). A zárthelyin való részvétel kötelező, aki nem vesz részt, annak a dolgozata nulla pontosnak számít.

A félév legvégén sor kerül egy javító zárthelyire, amely a két zárthelyivel ekvivalens két teljes feladatsort tartalmaz. Ez a rosszul sikerült zárthelyik kijavítására szolgál azok számára, akik órai munkája, az esetleges beadott házi feladatai különben megfelelőek. Azt, hogy valaki részt vehet-e a javítón, és annak melyik részét írhatja meg, mindezek alapján a gyakorlatvezető dönti el. A javítón szerzett pontszám helyettesíti a megfelelő zárthelyi pontszámát, de rontani nem lehet. A pontos szabályok a következők.

Ha a gyakorlati jegy elégtelen, akkor gyakorlati jegy utóvizsga következik. Ezen mindkét anyagrészből három-három könnyű feladat lesz (olyasmik, mint a két zárthelyi első három-három feladata, tehát ötletet nem igénylő, rutinszerű számolások), és ezekből kettőt-kettőt kell megoldani az elégséges gyakorlati jegyért, 120 perc alatt. Fontos, hogy a gyakorlati jegy utóvizsgának azt a részét is eredményesen meg kell írni, amelyből esetleg a zárthelyi legalább elégségesre sikerült. Aki ily módon megszerezte az elégségest, az további, nehezebb feladato(ka)t oldhat meg, amennyiben ezt igényli, a jobb gyakorlati utóvizsgajegyért.

Mindenkinek szórakoztató tanulást és jó jegyeket kívánunk.